Nyomtatás

A Magyar Fogorvosok Egyesülete Parodontológiai Társaságának alapszabálya

 a 2015. november 19. napján elhatározott módosításokkal egységes szerkezetben megfelelve a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény III. fejezetében foglaltaknak.

A Magyar Fogorvosok Egyesülete Parodontológiai Társaságának   

egységes szerkezetű

 

ALAPSZABÁLYA

 

I. Általános rendelkezések

  

  1. A Parodontológiai Társaság teljes neve:

Magyar Fogorvosok Egyesületének Parodontológiai Társasága

(továbbiakban „MPT”, vagy „Egyesület”, vagy „Társaság”)

  1. A Parodontológiai Társaság neve röviden:

MPT ( Magyar Parodontológiai Társaság)

  1. A Parodontológiai Társaság neve angolul:

Hungarian Society of Periodontology

  1. A Parodontológiai Társaság neve németül:

 Ungarische Gessellschaft für Parodontologie

  1. A Parodontológiai Társaság neve franciául:

Association Hongroise de la Parodontologie

  1. Az MPT székhelye: 1085 Budapest, Szentkirályi utca 47.
  2. Az MPT a Magyar Fogorvosok Egyesülete 1975-ben alapított Parodontológiai Szekciójának jogutódjaként jött létre.

8.      Az MPT a Magyar Fogorvosok Társasága 1975-ben alapított Parodontológiai     

Szekciójának jogutódjaként jött létre. A 7.Pk. 61.388/95/2. ügyszámú végzésben a Magyar Fogorvosok Társasága  Parodontológiai Társaság (Magyar Parodontológiai Társaság MPT) néven 6781-as számon nyilvántartott társadalmi szervezet.

9.      Az MPT a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy. Az Egyesület nem gazdasági tevékenység céljára került megalapításra. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

 

II. MPT célja és tevékenysége

 

  1. Létrehozásának és tevékenységének célja a parodontológia hazai fejlődésének támogatása
  2. Céljának megvalósítása érdekében

-          támogatja a parodontológiával kapcsolatos kutatást, oktatást, továbbképzést,

-          segíti a kezelési eljárások továbbfejlesztését, új eljárások kidolgozását és ezek elterjesztését,

-          szakmai hírlevelet, ismertető anyagokat ad ki és terjeszt,

-          feladatának tekinti a parodontológiával foglalkozók közötti kapcsolattartás megteremtését és fenntartását,

-          kapcsolatot kíván teremteni a kutatásban és a gyakorlatban dolgozók között,

-          törekszik arra, hogy a parodontológiát érintő számos szakterület és tudományág (határterületek) fóruma is legyen,

-          együttműködést alakít ki hazai, külföldi és nemzetközi társaságokkal,

-          a parodontológiát érintő vitás kérdésekben szakmai tanácsadó funkciót is betölt,

-          alap és továbbképzési céllal rendezvényeket szervez

-          tájékoztatást és ajánlást ad tagjainak a parodontológiában használatos módszerekről és anyagokról,

-          véleményezi külföldi gyártmányú anyagok, eszközök hazai bevezetését,

-          célul tűzi a hazai parodontológus szakorvosképzés megvalósítását.

 

III. A MPT tagsága, jogok és kötelezettségek

 

  1. Az egyesületi tag jogállása

Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni.

Az egyesület tagjait a jelen alapszabályban meghatározott és felsorolt jogok és kötelezettségek illetik meg.

A tag tagsági jogait személyesen, vagy képviselője útján gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

  1. A tagok kötelezettsége

Az egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére.

Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

 

  1. A tagsági jogviszony keletkezése

Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a közreműködő-, és aktív tag belépési kérelemnek a közgyűlés általi elfogadásával, míg pártoló-, és tiszteletbeli tag tagfelvételi kérelmének az Elnökség általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

  1. A tagsági jogviszony megszűnése

A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

(2) A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

  1. A tagsági jogviszony felmondása

Ha jelen okirat a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

  1. A tag kizárása

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

Az eljárás során biztosítani kell a tisztességes eljárást, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az érintett tag a kizárás okait, előzményeit, a kizárásra okot adó körülményt megismerhesse és ezzel szemben írásban, nyilatkozatot, észrevételt tegyen. Az érintet tag által megtett írásbeli benyújtását követően az Elnökség és a Vezetőség köteles megtárgyalni legkésőbb az Társasághoz történő beérkezést követő harminc napon belül, Az Elnökség és a Vezetőség - akár összevont ülésen – az érintett tagot, meghallgathatja a tag írásbeli kérésére meghallgatni köteles. A Vezetőség és az Elnökség a kizárás tárgyában az előterjesztését indokolással ellátva köteles a soron következő Küldöttgyűlés elé terjeszteni. A Küldöttgyűlésen a kizárást kimondó határozat meghozatala előtt az Elnök az érintett tag nyilatkozatát és az előterjesztéseket ismerteti. A kizárási eljárásban minden szervnek és az érintett tagnak is úgy kell eljárnia, hogy ha a kizárási okok megszüntetésre kerüljenek, és ha az egyébként lehetséges a tag kizárására ne kerüljön sor.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell. A kizáró határozattal szemben fellebbezés nem terjeszthető elő.

 

 

 

 

 

IV. A MPT tagjai

 

A MPT tagjai lehetnek

-          közreműködő tagok

-          aktív tagok és

-          tiszteletbeli tagok

-          pártoló tagok

 

  1. Közreműködő tag lehet az a magyar vagy állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, aki fogorvosi képesítéssel rendelkezik, tagja a Magyar Fogorvosok Egyesületének és a MPT alapszabályában foglaltakkal egyetért. A tagfelvételi kérelmet a MPT titkárához kell írásban eljuttatni. A kérelmet a titkár előterjesztése alapján a Vezetőség bírálja el és dönt a felvételről. A közreműködő tag vezetőségi tagságon kívül minden tisztségre választható. A közreműködő tag a közgyűlésen egy szavazattal rendelkezik. A közreműködő tag a tagdíj megfizetésére a közgyűlési határozat és a jelen alapszabály szerint köteles.

 

  1. Aktív tag lehet az a közreműködő tag, aki fogszakorvosi képesítéssel rendelkezik és elsősorban parodontológiai betegségek kezelésével foglalkozik és egyben vállalja az EFP tagsággal járó kötelezettségét, azaz a J. Clinical Periodontology elektronikus változatának előfizetését. .

      Az aktív tagságért a Vezetőséghez benyújtott írásbeli kérelemmel kell folyamodni.

      A MPT aktív tagjainak ismeri el a MFE Parodontológiai Szekciójában aktív tagságot 

 nyert tagjait. Az aktív tag a MPT minden tisztségére választható. Az aktív tag a közgyűlésen egy szavazattal rendelkezik.

 

A közreműködő és aktív tagok jogai:

a,         tanácskozási és szavazati joggal részt vehet az Társaság minden rendezvényén, kivéve a küldöttgyűlést, ahol szavazati joga csak akkor van, ha azon mint megválasztott küldött vesz részt.

b,         bármilyen Társasági tisztségre választható

c,         küldöttet választhat és az Társaság küldöttgyűlésén jogait a választott küldött révén gyakorolja

d,         javaslatokat és előreterjesztéseket tehet az Társaság bármilyen szervéhez.

 

A közreműködő és aktív tagok kötelezettségei:

            a,         az Társaság  tagsági díjának rendszeres fizetése

b,         az alapszabályban foglaltaknak megfelelően részvétel az Társaság céljainak elérését szolgáló tevékenységben.

 

  1. Tiszteletbeli tag lehet az a magyar vagy külföldi állampolgár, aki kiemelkedő szakmai tapasztalatával, nemzetközi tekintélyével a MPT munkáját jelentősen segíti. Tagságát a Vezetőség javaslata alapján a Közgyűlés hagyja jóvá. A tiszteletbeli tag a közgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet, szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesület ezető tisztségviselőjévé nem választható.

 

  1. Pártoló tag lehet az a magyar vagy külföldi természetes és jogi személy, aki a MPT működéséhez szakmai, anyagi, elvi, erkölcsi támogatást tud és óhajt nyújtani. A pártoló tagságot a vezetőség hagyja jóvá. A pártoló tag a közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet, a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, az egyesületvezető tisztségviselőjévé nem választható.

 

  1. A tagoknak joguk van a MPT tevékenységében és rendezvényein részt venni.
  2. A MPT közreműködő és aktív tagjai tagsági díjat kötelesek fizetni.

Folyamatos tagság esetén a tagsági díjat évente egyszer, a tárgyév november 31.-ig kell befizetni. Az egyesület jogosult a tag tagsági jogviszonyát egyoldalú nyilatkozattal a taghoz címzett írásbeli felmondással 30 napos határidővel felmondani, ha a tagdíj fizetésére köteles tag tagdíjfizetési kötelezettségének egymást követő három évig a harmadik év november 31. napjáig nem tesz eleget. A felmondásról az egyesület közgyűlése dönt.

 

  1. A tagsági díj befizetésének elmaradása tagsági viszony megszűnését vonja maga után.
  2. A tagság megszűnik
    1. a természetes személy elhalálozásával, illetve a jogi személy megszűnésével
    2. a MPT tagjai sorából való írásban bejelentett kilépéssel, amely bejelentést a Társaság elnökéhez vagy titkárához kell írásban benyújtani
    3. törléssel, ha a tagdíjfizetésre kötelezett tag felszólítás ellenére sem tesz eleget a tagdíjfizetési kötelezettségének
    4. kizárással, ha tag a MPT céljainak elérését akadályozó vagy a MPT tekintélyét romboló tevékenységet folytat vagy ilyen kijelentéseket tesz. A kizárásról az elnökség előterjesztése alapján a MPT küldöttgyűlése minősített szótöbbséggel határoz

 

 

 

 

V. A MPT Vezető Szervei, Tisztségei és Tisztségviselői

 

1.             A Közgyűlés /Küldöttgyűlés

 

A MPT döntéshozó szerve a közgyűlés.

Minden tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát az aktív-, és a közreműködő tag gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

 

2.           A Közgyűlés/Küldöttgyűlés összehívása

 

A közgyűlés ülését az Elnök meghívó küldésével vagy az Egyesület honlapján történő közzététellel hívja össze. A Meghívót a szavazati joggal rendelkező tagok számára írásban, legalább ajánlott levél útján a közgyűlés időpontját megelőző tizedik napon kell postára adni.

A meghívónak tartalmaznia kell

a) az egyesület nevét és székhelyét;

b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;

c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A közgyűlés az ülését az egyesület székhelyén tartja azzal, hogy a tagok nagy számára tekintettel az Elnökség más alkalmas helyszínt is kijelölhet a közgyűlés megtartására.

A közgyűlési meghívóban közölni kell a megismételt közgyűlés időpontját is, amely az eredeti közgyűlési időpont napján legalább egy órával későbbi időpontra tűzhető ki legkorábban azzal, hogy a meghívóban utalni kell arra, hogy ha a közgyűlésen megjelentek létszáma nem éri el a határozatképességhez szükséges alapszabályban rögzített mértéket, az azonos napirenddel ismételten összehívott közgyűlés a megjelent tagok létszámára való tekintet nélkül határozatképes.

 

A közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúan hozzájárul.

 

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított öt napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

 

3.           A Közgyűlés/Küldöttgyűlés lehet rendes, vagy rendkívüli:

            a,         küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal,

b,                    vezetőségválasztással egybekötött küldöttgyűlést háromévenként kell összehívni.

            Rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni

a,         ha a küldöttgyűlés tagjainak legalább egynegyede azt írásban, az ok megjelölésével  kéri

b,         ha az Elnökség vagy a Vezetőség azt indokoltnak tartja

c,         ha a felügyeletet ellátó ügyészség azt írásban indítványozza

 

4.       Határozatképesség

 

A közgyűlés ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok legalább 1/3-át képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Ha a közgyűlésen megjelentek létszáma nem éri el a határozatképességhez szükséges alapszabályban rögzített mértéket, az azonos napirenddel ismételten összehívott közgyűlés, a megjelent tagok létszámára való tekintet nélkül határozatképes.

 

5.      Határozathozatal

 

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

 

Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

6.      A közgyűlés hatásköre

 

A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő (Elnökség tagjai) megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

-          a MPT elnökének, alelnökének, pénztárosának megválasztása

d) az éves költségvetés elfogadása, az éves tagdíj összegének megállapítása

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének-elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

l) a számvizsgáló bizottság tagjainak megválasztása

m) a jelölő bizottság tagjainak megválasztása.

 

7.      Titkosan kell lebonyolítani a szavazást személyi kérdésekben, illetve ha valamely tag kérésére a Közgyűlés úgy határoz.

 

VI. A MPT Ügyvezető Szerve és annak tagjai, egyéb szervei

 

  1.  Az Elnökség

 

A MPT ügyvezető szerve a négy tagból álló Elnökség, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 év határozott időtartamra.

 

 

  1. Az Elnökség tagjai:

a)     Elnök

b)     Alelnök

c)     Titkár

d)     Pénztáros

 

  1. Az Elnökség feladatkörébe tartozik

 

a) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése

c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

g) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

i) a tagság nyilvántartása;

j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

 

4.Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az Elnök legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

4.Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúan hozható határozat.

 

 

 

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 f)    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

 

Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

Az Elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

 

6.      Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

 

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) visszahívással;

c) lemondással;

d) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

2.Az Elnök

 

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

Az egyesület elnökét a Közgyűlés választja meg titkos szavazással 3 évre, egyszerű szótöbbséggel.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

Az Elnök:

-          önállóan jogosult a MPT képviseletére,

-          jogosult a társaság valamely elnökségi tagját, vagy a titkárát, pénztárost a MPT önálló képviseletével megbízni, ideértve a bankszámla feletti rendelkezést;

-          vezeti az Elnökség üléseit,

-          őrködik a hatályos jogszabályok, valamint a MPT alapszabályának betartása felett,

-          köteles beszámolni az elnökségi ülések közötti időszakban végzett tevékenységéről.

-          képviseli az egyesületet mind a hazai, mind a nemzetközi fórumokon.

 

  1. Az alelnök

 

Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén, vagy az elnök megbízása alapján jogosult az elnöki feladatkör ellátására.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

 

  1.  A Titkár

 

A MPT titkárát a Közgyűlés választja meg 3 évre titkos szavazással, egyszerű többséggel. A Titkár az Társaság operatív munkáját vezeti.

1.                  A Titkár gondoskodik a Küldöttgyűlés, a Vezetőség és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról.

2.                  A Titkár képviseli a Társaságot a  European Federation of Periodontology (EFP) éves közgyűlésein (EFP reprezentatív).

3.                  A Titkárnak az Társaság nevében aláírási (cégbejegyzési) joga van.

4.                  A Titkár az Elnökkel egyetértésben előkészíti és meghirdeti az elnökségi üléseket, azok helyét, idejét és napirendjét.

5.                  A Titkár felelős a tagság és a vezetőség közötti kapcsolat biztosításáért.

6.                  A Titkár felelős az MPT életének dokumentálásáért,a közgyűlések és a vezetőségi ülések jegyzőkönyveinek az elkészítéséért.

 

  1.  A pénztáros

 

A pénztárost a Közgyűlés választja meg 3 éves időtartamra.  A pénztáros tagja a Társaság elnökségének. A pénztáros gondoskodik a pénztár kezeléséről, az Elnökség pénzügyi határozatainak a végrehajtásáról, a bevételek és kiadások teljesítéséről és a pénztárkönyv vezetéséről. A pénztáros munkáját szükség esetén pénzügyi szakember is segítheti, akit a MPT alkalmaz és aki a MPT éves pénzügyi mérlegét is elkészíti.

 

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: bankszámla feletti rendelkezési jog, módja önálló.

 

  1.  Vezetőség

 

Az Elnökség mellett a Vezetőség, mint az Elnökség tanácsadó szerve működik. A Vezetőség feladata a szakterületek közötti információcsere gyorsaságának biztosítása, szakmai kérdésekben vélemény kialakítása. A Vezetőségbe az egyesület tagjai választhatóak.

A vezetőség 13 tagból áll.  A Vezetőség tagjait a Közgyűlés választja meg, négyet tisztségre, elnök, titkár, alelnök, pénztáros és további 9 vezetőségi tagot . A vezetőség évente legalább két ülést tart.  

 

          Az Vezetőségi ülést az Elnök legalább 10 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

A vezetőségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a vezetőségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

 

A vezetőség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A vezetőség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott tagok több mint a fele jelen van.

 

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

 f)    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

 

Az Vezetőség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

 

 

 

 

  1.  A Jelölő Bizottság

 

A jelölő bizottság elnökét és 4 tagját a Közgyűlés/Küldöttgyűlés választja meg tagjai közül 3 évre. A bizottság összetételére az Elnök tesz javaslatot a közgyűlésen. A bizottság feladata a személyi javaslatok megtétele a közgyűlésen az Elnök személyére és az Elnökség tagjaira és a Vezetőség tagjaira vonatkozóan.

 

  1.  Számvizsgáló bizottság

 

A Számvizsgáló Bizottság a Közgyűlés/Küldöttgyűlés által 3 évre választott 3 tagból áll.

A Bizottság munkáját a Bizottság elnöke irányítja, akit a tagok maguk közül választanak.

A Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi az Társaság gazdálkodását, és arról jelentést készít a Küldöttgyűlés részére.

A Bizottság tevékenységének szabályait maga állapítja meg, határozatait szótöbbséggel hozza.

 

  1.  Felügyelőbizottság

 

A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

A felügyelő bizottság három tagból áll, tagjai a Közgyűlés választja meg három évre.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a Ptk. vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az Egyesület vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással, elfogadó nyilatkozat aláírásával jön létre.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a Ptk. vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az Társaság Elnökségéhez intézi.

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

VII. A Társaság vagyona

 

  1. Az Társaság vagyona a tagdíjakból, a különböző forrásokból származó támogatásokból., saját tevékenységével kapcsolatos egyéb bevételekből, a Fogorvosi Szemle megjelentetésével kapcsolatos bevételekből és az Társaság vagyonának hozadékaiból tevődik össze.
  2. Az Társaság kiadásai a működési költségek, a rendezvények költségei, tiszteletdíjak, jutalmak és egyéb kiadások
  3. Az Társaság a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint, éves pénzügyi terv alapján működik.
  4. Az Társaság éves pénzügyi tervét és a beszámolót a vezetőségi ülés hagyja jóvá, végrehajtását a Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi.
  5. A MPT vagyona a tagdíjakból, a különböző forrásokból származó támogatásokból, saját tevékenységével kapcsolatos egyéb bevételekből és a MPT vagyonának hozadékaiból tevődik össze.
  6. A MPT kiadásai a működési költségek, a rendezvények költségei, tiszteletdíjak, jutalmak és egyéb kiadások. A MPT a társadalmi szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelően rend szerint, éves pénzügyi tervét és a beszámolót a Vezetőség hagyja jóvá, végrehajtását a Számvizsgáló Bizottság ellenőrzi.

 

VII. A MPT megszűnése

 

1.                   Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

2.                  A Ptk-ban szabályozott jogi személy jogutód nélküli megszűnésének {Ptk.3:48. §} általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 

3.                  Az Társaság megszűnik

a,               ha feloszlatását a küldöttgyűlés mindenkori létszámának (delegált küldöttek + vezetőségi tagok + bizottsági tagok) kétharmada megszavazza

b,               ha más Társasággal egyesül

c,               ha a felügyelő szerve a Magyar Köztársaság állami, társadalmi, vagy gazdasági rendjét, illetőleg a tagok érdekét sértő vagy veszélyeztető működése miatt feloszlatja.

 

VIII. Záró rendelkezések

 

1.       Azokban a kérdésekben, amelyekről az Alapszabály nem rendelkezik, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

 

  1. A Magyar Fogorvosok Egyesülete Parodontológiai Társaságának alapszabályát a küldöttgyűlés 2009. május 15.-én elfogadta. A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály elfogadására 2015. november 19. napján került sor az Egyesület közgyűlésén, megfelelve a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény III. fejezetében foglaltaknak.