Nyomtatás

 

efp header

Az előrehaladott fogágybetegség európai kezelési irányelvének megjelenését jelentették be a EuroPerio10 kongresszuson

Koppenhága, 2022. június 15. A European Federation of Periodontology (EFP) hivatalos lapjában, a Journal of Clinical Periodontology-ban megjelent az előrehaladott (IV. stádiumú) parodontitis klinikai kezelési irányelveit tartalmazó közlemény. Ezt a forradalmi, S3 szintű klinikai iránymutatást (1) a parodontológia és implantológia legnagyobb világkongresszusa, az idén Koppenhágában megrendezett EuroPerio10 keretében tartott sajtótájékoztatón jelentették be hivatalosan (2).

“A fogágybetegség jelentősen befolyásolja az emberek életminőségét a vérző fogíny, meglazult fogak, kellemetlen lehelet és a kezelés nélkül jelentős, akár teljes fogvesztés révén” emelte ki David Herrera professzor (University of Complutense, Madrid, Spanyolország), a publikáció egyik szerzője. “Akiket érint ez a betegség, az étkezési- és beszéd nehézségek mellett gyakran érzik magukat frusztráltnak, sebezhetőnek, de akár szégyenérzet is társulhat hozzá. Ugyanakkor, – mint azt a most publikált irányelv is rögzíti – a fogágybetegség legelőrehaladottabb formája is sikeresen kezelhető és a fogak hosszú távon is megtarthatók.”

A parodontitis a leggyakoribb nem fertőző krónikus gyulladásos betegség a világon, 2019-es adatok alapján mintegy 1,1 milliárd ember szenved súlyos fogágybetegségben (III. és IV. stádium).

A parodontitist, a fogágy krónikus gyulladásos betegségét a fogakon megtapadó baktériumok okozzák. A kórkép az íny gyulladásával kezdődik, majd egyre mélyebbre terjed, elpusztítva a fogak körüli csontot is, ezzel a fogak meglazulását, majd végül elvesztését okozva. Ez az irányelv a IV. stádiumú, legelőrehaladottabb parodontitis kezelésével foglalkozik. A már a III. stádiumra is jellemző gyulladás és foglazulás mellett az előrehaladott betegség több, mint öt fog elvesztésével, a maradék fogazat helyzetének megváltozásával (pl. dőlés, résképződés) és rágási nehézséggel is jár.

Az előrehaladott fogágybetegség klinikai értékelésének öt alapvető eleme van. Először fel kell mérni a fogakat rögzítő szövetek pusztulásának mértékét, az okozott esztétikai, rágási és beszédbeli problémákat. Másodszor, figyelembe kell venni a betegség miatt már elveszett fogak számát. Harmadrészt meg kell határozni, mely fogak menthetők meg. Negyedszer, mindazokat a tényezőket fel kell mérni, amelyek a fogak megtartását, vagy implantátumok behelyezését akadályozhatják, vagy segíthetik, úgymint a fogatlanság kiterjedése és a visszamaradt csont mennyisége. Ötödször, meg kell határozni a páciens általános prognózisát, ideértve a betegség progressziójának és kiújulásának kockázatát, figyelembe véve az olyan rizikófaktorok meglétét, mint a cukorbetegség, vagy a dohányzás.

A Sanghaji Jiao Tong Egyetem professzora és a közlemény társszerzője, Maurizio Tonetti kiemelte: “Ez a részletes diagnosztikai folyamat rendkívül fontos, hiszen ez teszi lehetővé, hogy egy technikailag és biológiailag megvalósítható, költséghatékony, átfogó kezelési tervet alkothassunk meg, mely a páciens elképzeléseivel is összhangban van.”

 A kezelés célja, hogy megállítsa a gyulladást és megelőzze a fogak tartószerkezetének további pusztulását, valamint helyreállítsa a fogak funkcióját. A kezelés az I. és II. stádiumú fogágybetegség 2020-ban publikált kezelési ajánlásaival (2) megegyezően kezdődik, azaz a jó szájhigiéne kialakítását, a cukorbetegség kontrollját, a dohányzás elhagyását, a fogak íny feletti és íny alatti felszíneinek baktériumoktól való professzinális megtisztításását foglalja magában. A IV. stádiumú kórkép kezelése ugyanakkor a fogszabályozó kezelést, illetve a fogakon, vagy implantátumokon elhorgonyzott fogpótlások készítését is magában foglalja. Herrera professzor kijelentette: “Ha a fogak megtarthatók, akkor nem ésszerű és nem célszerű őket eltávolítani és implantátummal helyettesíteni.”

“A páciens motivációja és együttműködési hajlandósága kiemelkedően fontos elemei a sikeres kezelésnek, ezért a kezelés sarkalatos pontja a szokások megváltoztatása. Ez magában foglalja a fogmosási technikát, a fogköz tisztítást, olykor gyulladáscsökkentő szájvizek használatát, a dohányzás abbahagyását, valamint a diabéteszes páciens vércukorszintjének kontrollját. A parodontális kezelés előnyei a szájüregen túl is megmutatkoznak, a jobb táplálkozás és életminőség révén, de az általános egészség is javulhat, például a fogágybetegség és a diabétesz közötti kétirányú kapcsolat révén jobb glikémiás kontroll is elérhető cukorbetegeknél.”

Andreas Stavropoulos professzor, az EFP elnöke szerint “Ez az új irányelv kiegészíti a korábban megjelent, I-III stádiumú fogágybetegség kezelési irányelveit (3), így először a történelem során egy egységes európai, átfogó és bizonyítékokon alapuló kezelési irányelv rendszer jött létre, mely a parodontitis valamennyi súlyossági foka esetén alkalmazható. Reményeink szerint ennek az irányelvnek az alkalmazása javítani fogja a fogágybetegség kezelésének minőségét Európában és világszerte is. Az EFP a nemzeti parodontológiai társaságokkal együttműködve dolgozik az irányelv lefordításán és a helyi körülményekhez igazításán.”

 

Hivatkozások

1) David Herrera, Mariano Sanz, Moritz Kebschull, Søren Jepsen, Anton Sculean, Tord Berglundh, Panos N. Papapanou, Iain Chapple, Maurizio S. Tonetti. Treatment of stage IV periodontitis –The EFP S3 level clinical practice guideline. J Clin Periodontol. 2022. doi:10.1111/jcpe.13639
2) At EuroPerio10, the session “The multidisciplinary treatment of stage IV periodontitis” will take place on 16 June at 16.30 h at the Hall A of the Bella Center in Copenhagen. More details at https://europerio10.abstractserver.com/program/#/details/sessions/20
3) Mariano Sanz, David Herrera, Moritz Kebschull, Iain Chapple, Søren Jepsen, Tord Berglundh, Anton Sculean, Maurizio S. Tonetti. Treatment of stage I-III periodontitis –The EFP S3 level clinical practice guideline. J Clin Periodontol. 2020;47(Suppl 22):4–60. doi:10.1111/jcpe.13290.